A művészettörténeti tanulmány szerint az épület korának egyik kiemelkedő építészeti alkotása. Ipari műemlék, a hazai Art deco ritka példája.
Az eredeti trafó funkció egy formatervezett, de gépszerű házat eredményezett. A külső homlokzat vonzó, a ház tömege, mint egy korabeli iparművészeti remek, belül azonban a szűk telek és a technológia miatt nem jöhettek létre valós építészeti terek. Az épület belsejét a technológia teljesen kitöltötte. Mindössze két olyan térrész maradt, amit eredetileg is humánusra formáltak, a bejárat, lépcsőházi tér, valamint a tetőtéri kapcsolótér.

A terv kapcsolatot teremt az épület külső képével, megadja a belső terek jellegét és humanizálja azokat. A régi trafó gravitációs szellőzőrendszere a nyugati homlokzat mögött húzódott. Itt a szerkezet a homlokzatnál megduplázódott. A két szerkezeti rész között a szellőzőkürtők helyén átriumot nyitottunk, az átriumba növényeket telepítünk. Az így kialakuló légtér javítja a belső terek bevilágítását és pufferzónaként segíti a ház hőháztartását. Az irodaterek minden szinten az átriumba néznek és ezen keresztül természetes módon szellőztethetőek is.

VISSZA A MUNKÁKHOZ