A Duna Aréna belső tereinek megformálásánál a szerkezetek karaktere, transzparencia, reflexiók, a fény és víz kölcsönhatásai jelentették a tervezői elvek és inspirációk kiindulópontját. De elsősorban az óriási lépték és a szigorú műszaki elvárások határozták meg a döntéseinket. A legfontosabb cél, hogy professzionális infrastruktúrát biztosítsunk a sportolóknak.
Egy uszoda tereit elsősorban a tartószerkezet, a vízgépészet, épületgépészet, a sporttechnológiai és az üzemeltetési szempontok határozzák meg. A mérnöki létesítményekből – látszólag ellentmondásos módon – árad valami fennkölt líraiság. Érdemes ezt a hatást szolgálni a fényhatásokkal, a felületek minőségével, a színhasználattal, a grafikai effektusokkal. Az egyedi design elemek, az iparművészet, egyaránt gazdagítja a használatot, az esztétikai élményt és az értelmezhetőséget. Együttműködés a társművészettel izgalmassá teszi a közös alkotást.
DUNA ARÉNA BELSŐ TEREI
| Helyszín | Budapest |
| Alapterület | 50 000 m2 |
| Megrendelő | Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. |
| Fővállalkozó | Market Építő Zrt. |
| Építész tervező | Napur Architect Kft. |
| Építész szerző | Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA |
| Építész társszerző, projektvezető | Tecton Kft. – Varga Béla, Fodor István, Pindes Ákos, Ükös Tamás |
| Belsőépítészet | MCXVI Építészműterem |
| Belsőépítész vezető tervező | Szokolyai Gábor |
| Belsőépítész csapatvezető tervező | Hajdu Gábor |
| Belsőépítész tervezők | Kovács Dénes, Szuhányi Anna, Imre Katalin |
| Belsőépítész tervező munkatársak | Ritter Dániel, Szelecsényi Balázs, Hanka Svehlova |
| Designelemek | MOME |
| Állapot | Megépült |
| Átadás | 2017 |
| Fényképek | Bujnovszky Tamás, Danyi Balázs |

English