A fejlesztés a település léptékéhez képest jelentős. Tervezési területünk mindig is mezőgazdasági terület volt, idáig nem ért el a város, beépítési kezdemények, nem tervezett módon, a főutca irányából indultak meg. A termálvíz jelenléte és a Győr felől érkező ingatlankereslet miatt a terület beépítése az utóbbi 20 évben került fókuszba. A pályázat kiírója 200 új lakás elhelyezését határozta el, ami méreténél fogva, csak alapos városfejlesztési és városépítészeti elképzelések mentén valósítható meg, természetesen szem előtt tartva a kiíró és az önkormányzat gazdasági szempontjait is.

A pályázati kiíráshoz készült telepítési helyszínrajzot felülvizsgáltuk. Néhány helyen változásokat javasoltunk, de több elemét megtartandónak ítéltünk meg. A Cipó-dombot nem a hátsó kertek közé ékelt, amolyan lakóparki belső kertként, hanem közterületek által határolt, valós parkként fogalmaztuk meg. Az újrafogalmazott telekhálózatnak világosan szerkesztett rendszert adtunk, az utcák tengelyét az apátságra forgattuk rá, a nagyobb középületek a beépítés kitüntetett helyére kerültek, a sík területeken a társasházak, kisebb családi házak, a Cipó-domb körül a villák kerültek elhelyezésre.

Az általunk készített beépítési terv minden gazdaságossági mutatójában előnyösebb a kiadott beépítésnél. 122 db telket helyeztünk el, amelyeknek összterülete 135.000 m². A beépítés a jelenlegi településközponthoz szervesen kapcsolódva, annak kiterjesztéseként valósul meg. Összességében 80 családi ház, 20 villa és a 26 négylakásos épületben 104 lakás valósul meg, ami összesen 204 lakóegységet eredményez

A házak telepítésénél a családi házaknál oldalhatáros beépítést, a társasházaknál ikresen összeforgatott csaknem sorházszerű beépítést, a villáknál szabadonálló módon, nagyobb telkeken kialakított beépítést választottunk. A családi házak előkertjeit a megszokottól eltérően 7 méterre vettük fel, a garázsokat, autóbeállókat az előkertekbe telepítettük. Mind az utcák, mind a kertek dúsan, háromszintes növényállománnyal telepítettek. Az utcákon igyekeztünk a lehető legkisebb burkolt felületet adni, a mellékutcák egyirányúak.

Anyaghasználatban a felső szintekre ráforduló cserép és tégla elemek dominálnak. Ezt elsősorban a település karakteres, volt gazdasági épületein megjelenő, nagy cseréptetők és az apátsági rálátás indokolták. A házak homlokzatain, elsősorban a kiegészítő átmeneti tereknél, pergoláknál, előtetőknél, teraszoknál sok fát használtunk. Az épületek alaprajzi megformálása takarékos, funkcionális, a házak jól átszellőztethetők.